1846-ban a Kisfaludy Társaság (1845 után másodízben) irodalmi pályázatot írt ki, amelybe felvették a népies formát is. (, , Készíttessék költői beszély, versben, melynek hőse valamely, a nép ajkán élő történeti személy, például Mátyás király, Toldi Miklós, Kádár vitéz stb. Forma és szellem népies legyen. ") Egy országosan ismeretlen költő, bizonyos Arany János (akinek egy évvel azelőtti pályázata, az Elveszett alkotmány Vörösmarty bírálata ellenére elnyerte az első pályadíjat) a Toldi című elbeszélő költeménnyel pályázott. A Toldi nem csak a pályázatot nyerte el, kiváltva bírálói csodálatát, hanem egy csapásra híressé és elismertté tette alkotóját. Petőfi volt az első, aki levélben és versben is a köszöntésére sietett. Arany Jánost következő évben felvették a Kisfaludy Társaság tagjai közé. A tizenkét énekből álló mű a magyar irodalom toronymagas klasszikusa, köznyelvi fordulatok és szállóigék forrása, köznyelvünk része lett. Arany János hosszú élete során verseivel, életművével és emberi nagyságával a magyar költészet legnagyobb alakjává vált. Elbeszélő költeményéhez még két folytatást írt Toldi szerelméről és öregkoráról.

Galéria